Nyitólap
  Várható pályázatok
  Aktuális pályázatok
Elbírálás alatt álló pályázatok
  Lezárult pályázatok
  Megvalósult művek
  A zsűri
 
Magyar Universitas Program - Kortárs Képző- és Iparművészeti Pályázatok

Az innen elérhető oldalakon a Magyar Universitas Program keretében műalkotások létrehozására hirdetünk pályázatokat. Folyamatosan figyelemmel kísérhetők a pályázati kiírások, és rendre megtekinthetők a pályázati eredmények.

A pályázatokra beérkező műveket az Oktatási és Kulturális Minisztérium által delegált Kortárs Művészeti Zsűri bírálja el. A pályázatok lebonyolítója az Építészfórum Kiadói Kft. (1063 Budapest, Szondi utca 76. fsz. 3.) A pályázatokról további felvilágosítás munkanapokon 9-15 óra között a 06/20/563-1692 telefonszámon kapható.

A Magyar Universitas Program 2005 és 2008 között a magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális minőségi fejlesztése, mintegy 175 milliárd forintos - éves átlagban mintegy 44 Mrd forintos - befektetési összeggel. Az Európai Unió támogatásával és magántőke bevonásával megvalósuló programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium indította el. Az OKM kezdeményezésére az intézmények és a beruházók a közöttük létrejött szerződésekben vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át a létesítmények részét képező új, kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítják, ezzel jelentősen emelve az új, vagy felújított épületek esztétikai színvonalát.



Art Universitas Program (2005-2010)

A Magyar Universitas Program 2005-től a magyar felsőoktatás legnagyobb mértékű infrastrukturális, minőségi fejlesztése. A magántőke bevonásával megvalósuló programot az Oktatási Minisztérium indította el, melynek keretében számos tanulmányi épület, kutatóhely, könyvtár, kollégium, és más oktatási létesítmény felépítésére és felújítására került sor országszerte. A Magyar Universitas Programban a minisztérium kezdeményezésére helyet kapott az Art Universitas Program is. A felsőoktatási intézmények és a beruházók a közöttük létrejött szerződésekben vállalták, hogy a magántőke segítségével elindított fejlesztések összértékének 1%-át a létesítmények részét képező új, kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítják, ezzel jelentősen emelve az új, vagy felújított épületek esztétikai színvonalát.

Magyar Bálint oktatási miniszter hat szakembert kért fel a Kortárs Művészeti Zsűriben való részvételre: Néray Katalin művészettörténészt, a Ludwig Múzeum 2007-ben elhunyt igazgatóját, dr. Fabényi Júlia művészettörténészt, a Műcsarnok akkori igazgatóját (ma a Baranya megyei Múzeumok igazgatója), N. Mészáros Júlia művészettörténészt, a győri Városi Múzeum akkori igazgatóját, Fitz Péter művészettörténészt, a BTM Fővárosi Képtár igazgatóját, Várkonyi György művészettörténészt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmunkatársát, és az azóta szintén elhunyt Vargha Mihály építészt, az Építészfórum című internetes szaklap főszerkesztőjét. A zsűri elnöke, haláláig Néray Katalin volt, 2007 októbere és 2010 decembere között pedig Fitz Péter. Ugyanettől az időponttól Szipőcs Krisztina művészettörténész, akkor a Ludwig Múzeum mb. igazgató helyettese vett részt a zsűriben. (http://www.art-universitas.hu/zsuri.php) Az állandó tagokon kívül szavazati joggal vett részt a zsűri munkájában az érintett oktatási intézmény képviselője, valamint véleményezési joggal az adott beruházó képviselője is. Az elkészült műalkotások a beruházók tulajdonába kerültek a törlesztési időszak végéig. Ezt követően a műalkotások az épületek jogi sorsát osztják.

A Magyar Universitas Program létesítményei a 2000 óta ismert és gyakorolt PPP konstrukcióban készültek: a beruházó-kivitelezőt közbeszerzési eljárással választották ki, a magántőke beruházásai révén épültek fel az egyetemi épületek, történtek meg a rekonstrukciók. A beruházó egyben az építmény üzemeltetője is lett, az állam pedig részletekben fizeti vissza a beruházás és a működtetés költségeit. Ennek a konstrukciónak része az Art Universitas Program, melynek keretében a beruházások összköltségeinek 1%-át fordították képzőművészeti alkotásokra (szobor, festmény, iparművészeti alkotás, térformálás, közterekbe kerülő műalkotás). A képzőművészeti program 2006-os beindulásakor az állami részvétel a zsűri díjazása és az art-universitas.hu pályázati honlap létesítési költsége volt. 2006 folyamán az újonnan alakult Oktatási és Kulturális Minisztérium megerősítette a művészeti zsűri megbízatását és az Építészfórumot jelölte meg a pályázat lehetséges bonyolítójaként, míg a pályáztatás forrásául az 1%-os képzőművészeti keretet jelölte meg. Ezek a változások nem csökkentették, hanem erősítették a zsűri függetlenségét.

A pályázatok nyíltak és nyilvánosak, meghirdetésre kerülnek az Építészfórum (http://epiteszforum.hu/), az Art-Universitas (http://www.art-universitas.hu/) honlapokon, illetve az összes számottevő művészeti internetes portálon, (Pályázatfigyelő, Artportal, Exindex, Ikon, stb.), a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet vagy Népszabadság, valamint vidéki helyszín esetén egy helyi lap hasábjain. 2010. december 31-ig összesen 47 műalkotás került megvalósításra 20 felsőoktatási intézményben, további 3 készülőfélben van, illetve 4 műalkotás pályáztatását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felfüggesztette. A pályázatokon 738 alkotás vett részt, és 78 művész alkotása bizonyult nyertesnek (csoportok, alkotópárosok is pályázhattak).

A pályázat útján kiválasztott, majd a művész által megalkotott és a beruházó által megvásárolt művek eddigi összköltsége 567 088 632.- Ft volt. A pályáztatás minden vonatkozása átlátható, az Építészfórum honlapján nem csak a nyertesek, hanem az összes pályázat szerepel. (http://www.art-universitas.hu/ és http://epiteszforum.hu/kkip) A pályázati kiírás, a zsűri döntése, és az összes beadott pályázat - melynek közzétételéhez a beadó hozzájárult - is megtekinthető. Hét pályázatot kellett eredménytelenség miatt megismételni (áttervezésre került az épület, illetve nem volt megfelelő pályázat) és három alkalommal került sor meghívásos pályázatra (Kaposvár, Szombathely, Gödöllő: 4, 10, 1 pályázóval).

A Kortárs Művészeti Zsűri az adott projekt megindulásakor az építésszel, az oktatási intézmény képviselőjével és a beruházó képviselőjével együtt helyszíni szemlét tartott, új épület esetén pedig a terveket áttekintve határozta meg, hogy milyen jellegű műalkotásra írják ki a pályázatot. Az oktatási intézmény képviselője tagja volt a zsűrinek, a befektető pedig a zsűri döntését kötelezőnek tekintette magára nézve. A pályázat feltétele volt a részletes költségvetés, amely a megvalósítás, anyagköltség, felállítás, szállítás, munkadíj, tiszteletdíj, stb. összes részletét tartalmazta. A döntésekről jegyzőkönyv készült, amely rögzítette az egyéni szavazatokat is. A döntésről a zsűri értesítette a nyertes pályázót és a beruházót, és javasolta számukra a megvalósítási szerződés megkötését. A megvalósításról a pályázat nyertese és a beruházó közötti adásvételi és felhasználási szerződés intézkedett. A beruházási folyamat e szakaszában a művészeti zsűrinek és a pályázatbonyolító Építészfórum Kft.-nek semmiféle hatóköre nem volt. A pályázatnyertes műalkotás elkészültekor a zsűri helyszíni szemlét tartott és a mű elfogadásáról jelentést írt a beruházónak, valamint pályázatot lebonyolító Építészfórum Kft.-nek, mely utóbbi értesítette erről OKM Beruházási Főosztályát.

Az Art Universitas Program a maga nemében egyedülálló példája a jelenkori művészet támogatásának, olyan nagyszabású és eredményes elképzelés, amihez hasonló a XIX. század óta nem volt Magyarországon. A felsőoktatásban résztvevő ifjúság naponta találkozhat a kortárs művészet objektumaival, hozzászokhat, hogy környezetében köztéri műalkotások vannak, mint ez bárhol a világon hozzátartozik a középületek, közterek kultúrájához. A hetvennyolc alkotó között olyan kiemelkedő nagyságok szerepelnek, mint Jovánovics György (Kossuth-díjas, akadémikus, Kiváló Művész), a most 70 éves Pauer Gyula (Kossuth-díjas, akadémikus, Munkácsy-díjas) első köztérre került alkotásai, Bak Imre (Kossuth-díjas, akadémikus), és így megvalósulhattak a legfiatalabbak közül Juhász Dóra, Farkas Zsófia, vagy Kelemen Zénó alkotásai, és a közelmúltban elhunyt Körösényi Tamás utolsó köztéri szobra az ELTE udvarán. Van táblakép és szobor, dombormű és kovácsoltvas kapu, szökőkút és fényjáték, mindenféle mű, ami a 21. század magyar művészetét jellemzi.

Kortárs Művészeti Zsűri 2011. 02. 15.